A nyomelemek az emberi szervezetben kis mennyiségben vannak jelen, de sokféle biológiai funkciót látnak el. A cink a vas után a második leg­nagyobb mennyiségben előforduló nyomelemünk. A fehérjék szerkeze­tének stabilizálásán túl enzimek katalitikus alkotórésze és génkifejező­dést szabályozó fehérjék, ioncsatornák alkotója. A cinkhiány jellegzetes tünetekkel jár: fejlődésben való elmaradás, hypogonadismus, letargia, bőrtünetek, fogékonyság a fertőzésekre. A súlyos cinkhiány ma már ritka, de a Föld lakosságának nem kis része ma is kevesebb cinket fogyaszt a kelleténél. Légúti, gasztrointesztinális és krónikus gyulladásos betegsé­gek esetében mutatható ki a cinkpótlás jótékony hatása.

Az új inzulinkészítmények és az egyre fejlettebb inzulinbeadási eszközök mellett a legforradalmibb változások a folyamatos glükózmonitorozásban, az inzulinpumpa-kezelésben és a diabetes-gondo­zás digitalizációjában következtek be. 

A bakteriális eredetű felső légúti infekciók antibiotikumkezelése gyakran hibás gyógyszerválasztáson alapul. A világszerte egyre növekedő mértékű antibiotikumrezisztencia visszaszorítása érdekében a lehető legszűkebb spektrumú antibiotikum választására kell törekednünk a mindennapi gyakorlatban.

A krónikus köhögés meghatározása és elbírálása mostanáig többnyire csak szubjektív módszerek, így pl. kérdőívek és/vagy naplók segítségével történt. A szubjektív megítélés azonban ritkán egyezik az objektív mérési adatokkal, ezért törekedni kell arra, hogy objektív és szubjektív tényezők kombinációja alapján állíthassuk fel a krónikus köhögés kórisméjét és mo­nitorozhassuk az ettől szenvedő betegek gyógyszeres kezelését.

Az otthon szerzett pneumónia az egyik leggyakoribb, a veszélyeztetett po­pulációban magas halálozással járó infekció. A közlemény a tüdőgyulladás mikrobiológiai diagnosztikájának és a biomarkerek használatának áttekin­tése után foglalkozik a ma javasolt antibiotikumok mellett a kezelés újonnan felmerült kérdéseivel, a kardiovaszkuláris komplikációkkal, a makrolidok és a kortikoszteroidok mint biomodulánsok terápiás szerepével.

A COPD krónikus, progresszív légúti gyulladás számos fenotípussal. Napjainkban csak tüneti terápiái léteznek. COPD-ben nem csupán a légzőrendszer beteg, hanem szisztémás gyulladás is detektálható. A terápia két nagy, forrongó területe a szteroidok (és kombinációik) helye a kezelésben, illetve a hörgtágítók gyulladásra kifejtett hatása. Cikkünk az inhalációs kortikoszteroidok helyét keresi a COPD terápiájában. Általánosságban a nagy dózisú szteroidnak nincs terápiás előnye a közepes dózissal szemben COPD-ben. A szteroid elhagyásához a kezelés előtti fenotípust kell figyelembe venni.

A nem cisztás fibrózis talaján kialakult bronchiektáziák heterogén betegségcsoportját a hörgők és hörgőcskék folyamatos tágulása, a krónikus infekció, gyulladás, váladékfelhalmozódás és hörgőszerkezet-pusztulás ördögi köre jellemzi. A terápiás célok egy része független az etiológiától: a patomechanizmusnak az alapbetegségtől független közös elemeiből következik.

A folyékony sóoldattal végzett orröblítést a krónikus rhinosinusitis tüneteinek kezelésére használják. Nem  egyértelmű, hogy a sóoldatos orrmosás az enyhe vagy közepes fokú allergiás rhinitis és az akut felső légúti fertőzések tüneteit is hatásosan enyhítené.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a krónikus betegségekkel kapcsolatos morbiditás és mortalitás negyedik vezető oka a fejlett országokban, így az USA-ban is, ahol évente több mint 120 000 ember hal meg COPD-ben.